Tapasztalataim …… a méhanya keltetőkről

Tapasztalataim …… a méhanya keltetőkről

Ha rendszeresen foglalkozunk méhanya neveléssel /még ha kisebb mértékben is/ előbb-utóbb szembekerülünk a méhanya keltetés gondjaival is.

A méhészek sokféle módszert használnak méhanyák előállítására, az alkalmazott módszer sikeressége nagymértékben függ külső, általuk nem szabályozható körülményektől. Ha körbe tekintünk környezetünkben, méhésztársaink is számtalan „biztos” módszert alkalmaznak, de a végeredményként nyert méhanya sokszor kétséges minőségű, gyenge képességű.  Ránézésre csak a külső jegyeket, fenotipusos mutatókat tudjuk megállapítani,  a belső tulajdonságok rejtve maradnak. Pedig ezek fontosabbak, mert ezek adják a méhanyák igazi értékét. A jó tulajdonságok örökítése számunkra is fontos lenne, gondoljunk arra, hogy szeretnénk, ha szapora, lépről nem lefutó, jól termelő, nem szúrós stb. utódjai volnának kiválasztott anyáinknak. Erre a genetikai háttérre csak kevéssé tudunk hatni,  /próbáljuk válogatással szelektálni tenyészcsaládjainkat/  ellenben  a külső körülményeket optimálisan megteremthetjük a kelő anyák részére.

Emlékezzünk, hogy a madarak, hüllők testi fejlődésére milyen nagy hatással van a keltetés hőfoka, sokszor a nemüket is megváltoztatja másik irányba. Ezzel nem akarom a kaptárban való anyakeltetést hibáztatni, megfelelő az is, de számtalan csapás lehet ezen egy hét alatt a bölcső számára. Jártunk már úgy, hogy egy zuganya meghiúsította minden tervünket, vagy korán zárkáztuk a bölcsőket és a méhek ezért nem fedték megfelelően. Azt is észrevehettük, hogy a kaptárban elég nagy szórással kelnek az anyák /persze a hőfok miatt/, akár napok telnek el az első és utolsó között. Ha van egy megfelelő keltető szekrényünk kis munkával pontosan, eredményesen dolgozhatunk. Lehet tervezni, mert ha jól álcáztunk, egy napon belül kikel az összes anya. Igen jó eredménnyel. Közel 100 %-os lehet a sikerünk, ha nem hibáztunk. Napjainkban egyre több keltetőgéppel találkozhatunk, persze egyre pontosabbakkal is, hála a digitális technikának. Keltetőgépek készen is kaphatóak, de kis barkácsolással magunk is készíthetünk használható gépet.

Először az általam használt, vásárolható gépeket mutatom be. A Minimax típusúak már sajnos a készítőtől nem szerezhetők be, de az adok-veszek rovatokban még rájuk akadhatunk. A kisebb egytálcás kivitel, van kéttálcás változatban /persze tyúktojásra méretezve/ és van szekrényesben is. A kisebbek fűtőcekásszal működnek, légkeverés nélküliek,  a nagyobbak légkeverésesek, állandó ventillátorral.  Ha légkeverés nélküli géppel keltetünk ügyeljünk rá, hogy a hőmérsékletet a bölcső közepének vonalában mérjük,  mert lejjebb is és feljebb is más értékeket kapunk.  Kaphatók edényes kivitelűek is, melyek tetejét le kell venni a belenyúláshoz. Nekem az elől ajtós gépek használhatóbbnak tünnek, nem hűlnek ki hirtelen egy kinyitásra.  Számunkra az általános csirke keltetőgép megfelelő, csak 35 celsius fokra kell állítani. A felfűtési tehetetlensége folytán 34,8-35,1  oC-ra szoktam állítani, ami a gyakorlat szerint megfelelő. A hőmérséklet e fölé emelésével csökken a kelési idő, alacsonyabb hőfokon pedig nő. Hogy ennek milyen hatása van az anya minőségére még nincs tapasztalatom.

A régebbi típusúak étermembrános szabályzásúak, az is jó. Most már digitális hőfok- szabályzót is lehet kapni, 4-6000,- Ft körüli értékben. Elég pontos, egyes változatait még kalibrálni is lehet. A digitális hőmérő mellé érdemes egy pontos, higanyos keltető hőmérőt is a gépbe tenni. Hiteles értéket csak ezzel mérhetünk.

Mint írtam, kis barkácsolással magunk is készíthetünk keltetőt, javaslok néhány dolgot követni a munkálatoknál. Egy viszonylag jól szigetelő anyagból  dobozt készítsünk, ez lehet deszka vagy bútorlap is. Ez lesz a keltető külső váza,  számunkra tetszőleges mérettel. Én méret szerint  42cmx52cm  alapterületűre készítettem,  30 cm-es magassággal és elől üveges ajtóval.  Anyagvastagság 20mm. Egy sínen kihúzható , drótos aljú fiókban vannak a Nicot zárkák állítva, kettesével. 250 db fér el belőlük, ha tele van.  Előlről hátra haladva, csoportosan akár több kelésidejűeket is elhelyezhetünk benne, a pároztató kapacitásunk függvényében.

Van olyan mód is, hogy a léceken lévő bölcsőre van tolva a zárka és így függenek a sínen. Mindegyik jó, kinek melyik tűnik használhatóbbnak. Nekem egy Bene-féle keltető egység végzi az érdemi munkát. Ezt készen lehet vásárolni. Fűt, szabályozza a hőmérsékletet, ventillátor keveri a levegőt. Ezt egy felső nyíláson csak be kell helyezni a gépbe és végzi a dolgát. A beszabályozását útmutató segíti.

Még felszereltem a keltetőmet egy páratartalom mérővel, ami a tetején kapott helyet. A páratartalmat úgy kell beállítani, hogy 70-80%  között legyen. Legjobb a 72-75 %. A keltető aljába egy edényt teszek vízzel, aminek a nagyságával tudom a páratartalmat beállítani. A párolgó felület határozza meg az adott térben a páratartalmat, így ha kevés – nagyobb edény kell, ha sok akkor kisebb. Próbával nézzük meg, cc. 75% körül legyen. A párolgó sós tálat nem javaslom, /mint a régi keltetőknél szokásos volt/ mert a mostani érzékeny műszertechnika  megsínylené ezt. Még egy belső megvilágító ledes égőt is a gépbe szereltem külső kapcsolóval, így a keltetés az ajtóüvegen keresztül ellenőrízhető.

Mivel a keltetés során az anya a külső környezettel csak a hőmérséklet és a gázcsere folytán van kapcsolatban, fontos, hogy a gépet lássuk el szellőzéssel. Nálam az aljon és a tetőn 7 mm-es lyukak vannak 6-6 db, így az elhasznált levegő cserélődhet.

Otthonunkban végezve a keltetést állandóan figyelemmel kísérhetjük, nem töltünk időt a kaptárbontással, nem feledkezhetünk el a folyamatról. A kikelt anyák részére legyen a zárkában természetesen méz, hogy azonnal ehessenek belőle. A frissen kelt bágyadt anyák néhány óra múlva sokkal fürgébbek lesznek és tütülve keresik társaikat. Ekkor biztosak lehetünk benne, hogy a keltetés jól sikerült. A kikelt anyákat 26-28 oC –os tároló szekrénybe lehet tenni, de én ennek híján a keltető meleg tetejére teszem és egy vászon ruhával letakarom. Innen lehet pároztatóba tenni. Ha bölcsővel anyásítunk még kelés előtt vegyük ki, mivel itt a kelés időpontja pontosan követhető, pontosan is tudjuk beadni őket.  Erős fényű lámpával a bölcsőket átvilágítva láthatjuk, hogy egészséges e a báb. Ha fejjel lefelé fordítva mozog, /le-fel tudjuk belül mozgatni/ valószínű nincs baj. Ha a bölcső tetejéhez tapadt, kicsi vagy nem megfelelően mozog, selejtezhető. Ha a dajka család és az álcázás is jó volt, akkor ilyen nagyon kevés szokott lenni. 95-98% kelés az átlag, de sokszor volt 100% is.

Ha kisebb távra kell szállítani az anyákat én egy fa anyaszállító ládában szoktam, aminek az aljába 1,5 l-es petpalack helyezhető meleg vízzel, fölötte lyukacsos alj, amin az anyák vannak a zárkában. Így viszonylag kedvező a szállítási hőmérséklet. A kikelt anyákat érdemes válogatni. Ha deformált testű, láb-szárny hiányos, túl kicsi, akkor éljünk a szelekció lehetőségével. Csak jó minőségű , alkatilag hibátlan anyákat adjunk a termelő családoknak.

Ez a keltető az új keltetőm. Digitálisan, nagyon pontosan és légkeveréssel megy. Párásítás tálcával, vízzel, egy fiókos, de a Nicot zárkából cc.  250 db elfér benne, ha tele van. Ez nagyon sok, egy nagyobb méhésznek is 50-70 db egyszerre elég, mivel a pároztatás és pároztató kaptár igény még így is jelentős. A keltető 10 W-os, kalibrálható, tartósságáról még nem tudtam meggyőződni, mivel még csak 1 éves.

unnamed

unnamed.jpgtjzjjMivel a digitális elektronika napjainkban világméretűen hódít, éljünk ezzel a lehetőséggel és könnyítsük meg munkánkat vele. Kis ügyességgel 15-20.000 Ft.-ból olyan gépet készíthetünk, mely pontos, sokáig szolgál bennünket és a méhészet egyik mérföldkövét, az anyanevelést teszi elérhetővé számunkra.  A jó anya nevelését!


Magyarországi Méhész X. évfolyam 6. szám. 2016. november – December

Képek és szöveg: Fele Tibor (Derecske)