A hőszigetelt kaptármegoldás rövid története

Tavaly év vége felé keresett meg bennünket Radvánszki Béla bácsi neves méhész és méhanya  tenyésztő, aki közel 70 éves méhésztapasztalattal rendelkezik. Megjárta Amerikát, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát méhészetének vezetője volt. Méhanya nevelési módszere szakkönyvekben, cikkekben jelent meg és közel 70 éve elhivatott méhész. Olyan kaptárat szeretett volna, ami a fa kaptárak szilárdságával megegyezik, de hőszigetelése annál sokkal jobb és súlya könnyebb. Magam is már készen álltam egy új technológia kidolgozására, de mindig hiányzott valami, hogy rászánjam az energiát és az időt. Ekkor jött Béla bácsi. Beszélgettünk a fejlesztendő kaptár előnyeiről amik világossá tették a célokat.

–      Hőszigetelés kevesebb méz kell a beteleltetéshez és tovább élnek az áttelelő méhek, mivel a melegebb kaptárban kevesebb kalóriát kell elégetniük a hőtermeléshez.

–      Könnyebb súly ez az a kritérium amivel előbb utóbb mindannyiunknak szembe kell néznie.

–    Szilárdság  a polisztirol és egyéb kemény szigetelő anyagok önmagukban csak bizonyos vastagsági méretek felett nyújtanak kellő szilárdságot, ami a kaptár külső méreteit jelentősen megnöveli, a vándorlást nehezíti.

 
–    Méretstabilitás a fakaptárak a levegő páratartalmának megfelelően mindig változtatják nedvességtartalmukat és ezáltal méretüket is. Folyamatosan dagadnak,zsugorodnak főleg az első években. Ez a páratartalom, nedvesség okozta méretváltozás a faanyag hosszirányában a legkisebb.

 
A célok az elszántság a hit a szakmai tapasztalat megvolt, elkezdtük a munkát. Így született meg a jelenlegi technológia ötlete amit Béla bácsi tökéletesnek talált és az első 123 db. kaptárt megrendelte majd tavasszal betelepítette méhekkel. A technológiát levédettük, oltalom alatt áll. Azóta már több méhésztársunk használja megelégedettséggel és örömmel.